A közgazdász számokba foglalt fokozatokban, átváltásokban, nem pedig vagy-vagyokban látja a világot. Ez nem a vizsgálat tárgyából, hanem a közgazdaságtan módszertanából következik.

A kormány új alkotmányos alapokra helyezte a véleménynyilvánítás szabadságát, és ennek megfelelően alakította át a médiarendszert. A szabályok egy része azonban még a módosított alkotmány szerint is alkotmányellenes.

Nincs egyszerű összefüggés a kormányok parlamenti többségének nagysága és a hosszútávú reformok valószínűsége között.

Hosszú évekig élt az a hamis és rengeteg kárt okozó szemlélet, amely szerint a bírósági szervezet reformja befejeződött az 1997-ben elfogadott két kétharmados törvénnyel. Ez a nézet mindenki számára kényelmesnek tűnt, hiszen azok a változtatások, amelyekre azóta is szükség van, megbontották volna a felelőtlenség, következménynélküliség, alacsony színvonal régi konszenzusát. A jogállamnak megfelelő bírói működés mentális fejlődést igényelt volna, a bírói szerep lényegének átalakulását vagy ahogy a szakirodalom gyakran fogalmaz, a bírói ideológia megváltozását.

A közép-európai posztkommunista országok mindegyike új alkotmányt fogadott el a rendszerváltás után. Kivéve Magyarországot. A most készülő alkotmány nem pótolhatja a mulasztást, mivel más a célja, mint a többinek.

Az emberi jogok érvényesítése nem belügyi kérdés. Az egyetemes ENSZ-dokumentumok mellett Európa, Amerika és Afrika regionális egyezményekben garantálja e jogokat. Japán a hiányzó kelet-ázsiai biztonsági együttműködést szorgalmazza.

A kormány földindulásszerű nyugdíjrendszer-átalakításával kapcsolatban a szociálpolitikus szakma java része döbbenten hallgat. Nehéz a témában megszólalni, hiszen ami történik, az az eddigi szociálpolitikai gondolkodás keretein kívül esik.

Az új sajtószabályozás filozófiája, hogy szűnjön meg a piaci szemléletű, „öncélú sajtószabadság”, és helyette „közösségelvű értékrendet” közvetítsenek a sajtótermékek. A kormányzat valóban bezárná a boltot.