A lengyelországi választások eredményeként a jobboldali szélsőségesek messzire kerültek a kormányzástól, de még távolabb van ettől a demokratikus baloldal.

A szegény emberek jövedelme és kiadásai általában rendszertelenek és bizonytalanok, ezért fontosak számukra a jó minőségű pénzügyi szolgáltatások. A kamatplafon előírása ezt nem segíti elő.

A Magyary-program centralizált, hierarchikus állam képét rajzolja meg. A közigazgatási reform kudarcra van ítélve, mert figyelmen kívül hagyja a modern hatékonysági megoldásokat és a demokratikus elvárásokat.

A népességfogyás megállítása több éve napirenden van, a mostani kormány számára pedig különösen fontos. A kínált megoldások viszont korlátozzák a döntési szabadságot, és nem hatékonyak.

Elkészült az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény tervezete. Az alaptörvény az a keret, az a kaloda, amelyen belül az alkotmányos jogok védelmezői és a bírák a jövőben mozoghatnak. A keret igen szűkös, kényelmetlen és dohos. A törvénytervezet jól alkalmazkodik környezetéhez. Ebben a zord világban kell tehát majd eligazodnunk és megtalálnunk azokat a zugokat, amelyek a jövőben alkalmasak lehetnek az alapvető jogok védelmére, a csúfosan járt hatalommegosztás utolsó bástyáinak megóvására.

A drogstratégia tervezete a hazai drogpolitika történetében példátlaul kemény és egységes kritikát kapott a szakmai szervezetektől. Az új drogpolitikai irányzat zéró toleranciát érdemel.

Úgy tűnhet, hogy az európai államadósság-válságnak és az Egyesült Államok adósságával kapcsolatos növekvő kételyeknek nem kellene megrengetniük az alapvető gazdasági bizalmat. Nyilvánvaló azonban, hogy a bizalom megingott. A bizalom csökkenése pedig – amely a fogyasztás és a beruházás visszaesését eredményezi – önbeteljesítő jóslattá válhat, és előidézheti a gazdaság gyengülését, amelyre maga a félelem irányul. Ezt a káros dinamikát illusztrálja a fogyasztói bizalmi indexek visszaesése Európában és Észak-Amerikában.