Az új törvény valamennyi egyházat válaszút elé állította. A státuszukat elvesztő vallási közösségek létharca a privilegizált egyházak hallgatása vagy éppen hozsannázása mellett zajlik.

A kormánypolitika fontos részévé váltak a kisadók, amelyek egyenként igazságosnak tűnhetnek, de rendszerszintűvé válásuk a járadékvadászat elszabadulásához, a verseny torzulásához és a beruházások csökkenéséhez vezet.

A tavasz szó ugyan szelíd megújulásra utal, de ami Észak-Afrikában és a Közel-Keleten történt, az valódi forradalom, melyet a digitális kor új generációja hívott életre. Az arab megmozdulások a XXI. századi megállíthatatlan globalizáció melléktermékei, melyeket az azonnali kommunikáció, a Nyugattal való intenzív kapcsolattartás és az ebből fakadó társadalmi és gazdasági várakozások jellemeznek.

Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért Facebook-csoport tüntetéssorozata karakteres protestmozgalommá nőtte ki magát. Korántsem világos ugyanakkor, hogy megmarad-e annak.

A készülő választási törvény nem fogja garantálni a Fidesz újraválasztását, de ettől függetlenül súlyos károkat tehet az alkotmányos berendezkedésben.

2010 óta a politikai berendezkedés karakteres jellemzője a magán- és a közéleti szabadság csorbítása. Mi változott az előző két évtizedhez képest?

A hajléktalanellátás mai rendszere sebtében alakult ki a rendszerváltás után, ezért reformra szorul. A kormány szerint ez a hajléktalanság büntetésével kezdődhet. A bírálók viszont átfogó stratégiát várnak el.

Az új egyháztörvény csak 2012-ben lép hatályba. Kérdés, hogy milyen helyzetbe kerültek az el nem ismert egyházak és az általuk fenntartott szociális és oktatási intézmények 2011-ben.