Az IMF-hez való visszatérés bejelentése óta a kormányzati kommunikáció végzetesen letért a racionalitás útjáról, ami az előző kormányéhoz hasonló legitimációs válsághoz vezethet.

A jogszerűen, de erkölcstelenül viselkedő ügyvéd nem az ügyvédségről, hanem magáról állít ki bizonyítványt. Nem jó, ha a kamara bírálja el, hogy az ügyvéd a szabadidejében morálisan elfogadhatóan viselkedik-e.

Manapság gyakorta olyan érzésünk lehet, hogy a jogot nem alkotják a parlamenti képviselők, hanem teremtik, méghozzá gyakran a semmiből, saját képükre és hasonlatosságukra, sőt még a hetedik napon sem pihennek meg. Mielőtt a blaszfémia vádja érhetne, leszögezem, hogy nem teológiai fejtegetésekbe bocsátkozom, pusztán két dologra összpontosítok: egyrészt a Fidesz–KDNP jogalkotási technikájára és a legújabb jogalkotási teremtményre, Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseire.

Ma, az AIDS-világnapon rossz hírt kell közölnünk az olvasóval: az AIDS-ellenes globális alap a gazdasági világválság miatt felfüggesztette a megelőző- és kezelőprogramok finanszírozását.

Az unortodox jelzőt manapság az Orbán-rendszer gazdaságpolitikájának leírására szokás használni, a minősítés a rezsim által büszkén vállalt kategória. A kormánynak azonban nem csak a gazdaságpolitikája unortodox.

Már a jobboldali sajtóban sem tabutéma Orbán távozása. Ezek a gondolatmenetek a parlamentarizmus azon logikájából következnek, amely szerint ha egy kormány politikai kudarcot vall, annak politikai következménye a politikai felelősség vállalása. Parlamentáris hagyományunkban azonban a politikai felelősségvállalásnak nincsen rögzült hagyománya.

Az európai valutaunióban kialakult külkereskedelmi egyensúlytalanságokat az eladósodott országok belső leértékelése vagy az északi országok magasabb inflációja is megállíthatja. Az utóbbi megoldás kedvezőbb lenne.

A közgazdaságtan egy, az orvosi egyetemekről és kutatóintézetekből kiinduló forradalom küszöbén áll. Az agy működésével foglalkozó idegtudomány kezdi megváltoztatni azt, ahogyan az emberek döntéseiről gondolkodunk. Ezek az eredmények óhatatlanul hatással vannak arra is, ahogyan a gazdaságok működését megközelítjük. Röviden: születőben van a „neuro-közgazdaságtan”.

Az új alaptörvény hatálybalépése ürügyén benyújtott törvényjavaslat látszólag a kommunizmussal számol le, valójában a demokratikus jogelvekkel és a nemzetközi joggal hadakozik.