Gazdaság

A magyar kormány nemzetközi összehasonlításban nagyon keveset költ a közoktatásra. Amit mégis arra szán, azt igazságtalanul osztja el. Demokratikus intézmények hiányában maradnak a békés ellenállás formái.

A nagy vagyoni egyenlőtlenség az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma. Egy új könyv intézkedéseket javasol, hogy a társadalmak piacgazdasági keretek között igazságosabbak legyenek.

2015-ben a világ döntéshozóinak választaniuk kell: a gazdasági növekedést célozzák vagy elfogadják a stagnálást, a stabilitás javításán dolgoznak vagy megkockáztatják a törékenységet, kooperálnak vagy külön utakon járnak.

A még formálódó európai jogértelmezés szerint az ágazati különadók nem egyeztethetőek össze a forgalmi adózást összehangolni kívánó uniós érdekekkel. Az Európai Bíróság előtt a Hervis-ügyben várható erről döntés.

Az energiaszolgáltatás állami megszervezése nem elképzelhetetlen. Ilyenkor a költségeket csak részben hárítják át a fogyasztóra, és inkább szétterítik az adófizetők között. Az erről való döntés, és különösen az erőteljesebb állami ellenőrzés bevezetése azonban demokratikus legitimációt igényel.

A Monetáris Tanács legutóbbi kamatdöntése kapcsán felmerül a kérdés, hogy szembefordultak-e az inflációs célkövetés rendszerével. A kérdés jogos: a romló inflációs kilátások fényében valóban kétséges a kamatcsökkentés megalapozottsága. Az ehhez hasonló monetáris politikai szemlélet fennmaradása esetén tartósan magasan ragadó inflációval számolhatunk, ami ráadásul a növekedésre sem lesz egyértelműen jótékony hatással.

A Federal Reserve minapi döntése eszközvásárlási programjának harmadik köréről (QE3) jó hír volt a további monetáris politikai ösztönzés híveinek.

A válságra válaszul a világ fejlett országai, főleg az Egyesült Államok, de az euróövezet is, jelentős gazdaságpolitikai élénkítésbe kezdtek.

Az amerikai elnökválasztási vitában a republikánusok részéről felmerült, hogy az Egyesült Államoknak esetleg vissza kéne térnie az aranystandardhoz. A felvetés heves reakciókat váltott ki a legtöbb közgazdász részéről, akik mind egyértelműen ellenezték a nem túl megalapozott ötletet (köztük Barry Eichengreen, Paul Krugman vagy Ryan Avent). Ezek kapcsán hasznos lehet áttekinteni, hogy hogyan is működik az aranystandard, és milyen érvek szólnak mellette és ellene.
 

Miért nem sikerült a magyar gazdaságnak felzárkóznia a fejlettebb nyugati országokéhoz az elmúlt húsz (vagy inkább háromszáz) évben?

A közgazdaságtan egyik fontos kérdése az, hogy gazdasági értelemben miért sikeresebbek bizonyos országok más országoknál. Egyáltalán van-e a fejlettségnek bevált receptje, és ha igen, akkor miért nem követi azt minden ország?

A sárgacsekk- és a telefonadó elsősorban nem abban különbözik elődjeitől, hogy a lakosságra vetik ki, vagy hogy fogyasztási adók volnának. Ha azonban rosszul alakítják ki őket, akkor súlyosan torzíthatják az árak szerkezetét.

Gyakran nagy – talán túlságosan nagy – jelentőséget tulajdonítanak az euróövezet lehetséges szétesésének. Sokan úgy vélik, hogy az euróövezet felbomlása – például Görögország kilépése és a drachma újbóli bevezetése – olyan politikai kudarcot jelentene, amely Európa stabilitását is fenyegetné.

Idén ünnepli tízéves fennállását a Globális Alap az AIDS, Tuberkulózis és Malária Ellen nevű szervezet. Az évfordulóra a globális egyenlőtlenség elleni tüntetéssorozat közepette kerül sor. A világ figyelme a gazdaságot és a társadalompolitikát aránytalanul befolyásolni képes egy százalékkal szembeforduló Occupy mozgalmak felé irányul. Eközben a fejlődő országok és a Globális Alap kedvezményezettjeinek aktivistái arra koncentrálnak, hogy az alapot valami módon életben tartsák.

A nagy állami vállalatok sikeresnek bizonyultak a piacnyitás elhalasztásában, de hiányzik a stratégia, amely felkészítené a Magyar Postát, a Volánt és társaikat arra, hogy az EU által elvárt piacnyitás után sikeresek lehessenek.

A Malév csődjét az tette elkerülhetetlenné, hogy az optimálisnál kisebb hálózata és likviditási problémái miatt lemaradt a konkurenseivel folytatott versenyben. Egy újabb nemzeti légitársaság hasonló problémákkal szembesülne.

Bernard Mandeville, a holland születésű brit filozófus és szatirikus szerző A méhek meséje, avagy magánvétkek – közhaszon (1724) című művében egy olyan virágzó (méh)társadalmat ír le – versben –, amelyben hirtelen erénnyé válik a takarékosság, és minden túlzott kiadást és hivalkodó fogyasztást megszüntetnek. És mi történik ezután?

A költségvetés túlzott deficitje és a csökkentése iránti elköteleződés régi probléma. A Fidesz az adósságszabály betonba öntésével nem oldotta meg a helyzetet, sőt gazdaságpolitikájával súlyosbította.

Igaz-e, hogy a gazdasági szabadságharc tétje az ország szuverenitása? Vagy a gazdasági szuverenitás egy fikció csupán? Egy biztos: az államok és nemzetközi intézmények együttműködése felelősséggel jár.

Az európai valutaunióban kialakult külkereskedelmi egyensúlytalanságokat az eladósodott országok belső leértékelése vagy az északi országok magasabb inflációja is megállíthatja. Az utóbbi megoldás kedvezőbb lenne.