Lengyelországban is egyre többen szeretnék, ha véget érne az értelmes közéleti vitákat lehetetlenné tevő politikai megosztottság. Ezt jelzi a Szolidaritás régi harcosnője, Henryka Krzywonos népszerűsége.

A bioetika fejlődésének eredménye, hogy ma már több, korábban csupán a szakirodalomban vagy etikai alapelvek között szereplő norma válik jogi követelménnyé, sőt alkotmányos alapjoggá. Ez örvendetes, mert azt jelzi, hogy konszenzus jött létre néhány sarkalatos etikai elv elismerésében. Az új magyar alaptörvényben azonban kétes bioetikai normák jelennek meg.

Az utóbbi időkben folyamatosan csökkent a parlament nyilvánossága. A képviselői munkából ma azt láthatjuk, amit az Országgyűlés elnöke láttatni enged. Méltóságvédelem vagy információs monopólium?

Az atomenergia felhasználásának kérdése túlmutat a környezetvédelmen. A mérleg egyik serpenyőjében önmagunk elpusztításának racionálisan felfoghatatlan kockázata áll, a másik serpenyőben pedig a modernitás eszményei.

A bajba került eurózónatagok nem tudják javítani versenyképességüket a valutájuk leértékelésével. Elképzelhető, hogy ehelyett a nominálbéreket kell csökkenteniük. Tanulsággal szolgálhat a balti államok példája.

Az új kormányzati terv a Gyurcsány-kormány közmunkaprogramjának radikális változata. Tovább moralizálja és burkoltan faji kérdéssé nyilvánítja a munkanélküliséget, megalázza és kisemmizi a legszegényebbeket.

Tavasszal jelenik meg könyv alakban Radnóti Sándor Az üvegalmárium – A magyar korona helye című tanulmánya, melyet eredetileg a Beszélő közölt. A Szuverén oldalán most a szöveghez csatolt új bevezető olvasható. A szerző ebben az írásában arra keresi a választ, hogy mi tesz tiszteletre méltóvá egy alkotmányt. Két kulcsfogalma a minimalizmus és muzealizálódás.