Kétrészes esszé Kis János új könyvéről. Az elméleti tisztázás és a liberális párt kudarcának tanulságai támpontokat adhatnak a liberális politikai közösség újraszervezéséhez.

Politikai puccs áldozata lett-e Görögország? A görög nép szuverenitásának megcsúfolását jelentik-e a hitelfeltételek? Szuverén-e az ország, amelynek alig van közpolitikai mozgástere? Milyen határokat szabhat a hitelező? Négy tévhit a nemzeti önrendelkezésről.

A paralimpiát nemcsak sportszempontok indokolják, hanem társadalmiak is. Mindenekelőtt az egyenlőség eszméje. És épp ilyen társadalmi indokok szólnak a női sportágak létjogosultsága mellett is.

Terjedő nézet, hogy az „iszlamizálódás” közvetlen veszélye fenyegeti a Nyugatot. Milyen mai tanulságokkal szolgál az 1814-es norvég alkotmányt szövegező tudósok egykori tévedése?

A bevándorlás problémájára csak kollektív, nemzetközi megoldás adható. Egyik nemzetállamtól sem várható el, hogy aránytalan terheket vegyen magára, de mindegyiktől elvárható, hogy kivegye a részét a megoldás költségeiből.

A menekültellenes kormányzati intézkedések nem csupán morális szempontból aggályosak, de veszélyes kényszerpályára állítják a magyar társadalmat.

A közelmúltban Írország népszavazással legalizálta a melegházasságot. Most az Egyesült Államok legfelső bírósága az alkotmányra hivatkozva ismerte el ugyanezt. Mi szól az igenek mellett?

A miniszterelnök ismét elővette a halálbüntetés témáját, talán hogy megállítsa a Jobbik népszerűségének növekedését. Sokan annak ellenére támogatják ezt a büntetést, hogy bizonyos bűnökre nincsen a bűn súlyához mérhető megtorló válasz.

A Jobbik térnyeréséről szóló állítások túlzottak. A párt aligha erősödhet sokkal tovább belső konfliktusok kiéleződése nélkül.

Beszélgetés Charles Taylor kanadai filozófussal, aki amellett érvel, hogy a bevándorlók megbélyegzése helyett a közösséghez tartozásukat kell erősíteni.