Az enyhülés jelei
 | 2012. március 1.
A politikai karikatúra nagyon veszélyes műfaj – vicces, de veszélyes: adott esetben könnyen a bíróság előtt találhatja magát a készítője. És az még a jobbik eset, ha a bíróságon tisztázódnak az ügyek, a rosszabbik, ha azon kívül „rendeződnek” a dolgok.

Ali Ferzat (creativesyria.com)

A politikai karikatúra gyakran olyan helyzetekben jelenik meg, amikor közvetlenül nem lehet kimondani vagy megjeleníteni dolgokat. A műfaj sajátos jellegén túlmenően – amelynek egyaránt eleme lehet a játékosság, a szórakoztatás, de a cinizmusba forduló irónia is – gyakran hordoznak komoly tartalmat, társadalmi, politikai, kritikai éllel készülnek: mondhatni, hogy a humor az egyik legkomolyabb műfaj. Minőségük a téma aktualizálásának, a megjelenítés módjának és hőfokának függvénye.

Bizonyos kultúrákban, mint például az iszlámban, már azért is kérdéses a karikatúra, mert a vizuális ábrázolások köre egyébként is nagyban korlátozott. Az elmúlt évtizedekben erőteljes elítélésre kerültek az iszlámmal vagy az iszlám országokban történő jelenségekkel kapcsolatos, „nem a szabályoknak és előírásoknak megfelelő” megjelenítések. Széles körben ismert az író, Salman Rushdie esete vagy a néhány éve egy dán újságban megjelent karikatúra utóhatása is.

Ali Ferzat

A szokásoktól eltérők sorsa nemegyszer a menekülés és a bujkálás, de járhatnak ennél rosszabbul is. A szíriai karikaturistát, Ali Ferzatot tavaly nyáron támadták meg a nyílt utcán, és verték meg – az állítások szerint az államhatalom emberei – úgy, hogy kórházi kezelésre szorult. Ferzatnak már az elmúlt húsz évben is jelentek meg grafikái szír, arab és más nemzetközi újságokban, személyének szerepe és rajzainak hatása csak még jobban felértékelődött az elmúlt időszakban az arab világon végigsöprő forradalmak légkörében. Egyes külpolitikai elemzők a legbefolyásosabb politikai-kulturális gondolkodók között tartják számon.

Mickey és Minnie

A fenti esetektől valamelyest eltér Nagib Szavirisz közelmúltban zajló ügye. A napokban a kairói bíróság megszüntette az eljárást Egyiptom egyik leggazdagabb embere ellen, aki még tavaly nyáron tette közzé Twitter-oldalán Miki egér és Minnie egér képét az iszlám viseleteknek megfelelő öltözetben. Az amerikai rajzfilmfigurák és a fundamentalista hagyományoknak megfelelő ruhaviselet kombinációjaként létrejött grafika nagyban sértette sokak vallásos érzületét, ezért valaki feljelentést tett az üzletember ellen.

Szavirisz az ország legnagyobb távközlési cégének igazgatójaként Egyiptom egyik leggazdagabb embere. Amellett, hogy maga keresztény (kopt), inkább világias szemlélet jellemző rá. A diplomáját Svájcban szerző üzletember telekomunikációs cégét nemzetközi kapcsolatokra is építi.

A képek készítésének szándékát azzal a felhívással indokolta, hogy „Egyiptom ne kerüljön olyan helyzetbe, mint Irán” – ugyanis a tavalyi, új környezetben tartott választásokat a fundamentalisták nyerték. Ugyanakkor a tavalyi választásokon politikai pártot indító és eredményt is elérő Szavirisz, mikor cége elleni tömeges bojkottra szólítottak fel (egy hónap alatt 800000 ügyfelet vesztett), visszavonta képeit éppen arra a vallási érzületre hivatkozva, melyre kritikája irányult. A szólásszabadság joga, a kulturális érzület, a gazdasági és politikai érdek érdekes elegye az eset.

forrás: Egyp Independent

Vonzó lehetne a bírósági ítéletet a szólásszabadság előrelépésének tartani, bár az ítélet indoklása azt mondja, hogy azért szüntették meg az eljárást, mert a felperesnek nem volt joga a feljelentéshez. Ehhez járul az is, hogy az ügy egy másik eljárásban folytatódik, annak kimenetele még kérdéses. Mégis az ügy pozitívuma, hogy utcai erőszak helyett a bíróságon történt döntés az ügyben.

Egyvalami azonban érdekes újdonság lehet. A korábbi példák azt mutatják, hogy az iszlám szabályokat megsértőkre komoly büntetés és az életüket közvetlenül is veszélyeztető ítélet vonatkozott. Egy következő esetnél, amikor esetleg egy kevésbé magas társadalmi rangú embert citálnak ismét bíróság elé egy karikatúrával, ez az ítélet hivatkozási alap lehet – precedensértékűvé válhat az ügy: nemcsak Egyiptomban vagy más arab országokban, de egy Európában megjelenő rajz esetében is. Az, hogy mennyire jövőbemutató ez az ítélet, sajnos csak a későbbiekben fog kiderülni, meg kell várni egy hasonló esetet. Így egyelőre a fenti cím mögé még elférne egy vaskos kérdőjel.

Weboldalunkon cookie-kat használunk.

A kattintson a További információk gombra.