Gazdaság

ettől (2017-04-26)
eddig (2017-04-26)
Felhasználónevek listája vesszővel elválasztva.
Format: 2017-04-26
Format: 2017-04-26

Kinek számít a 99 százalék?

|
Gazdaság  |  2015. augusztus 25.

A nagy vagyoni egyenlőtlenség az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma. Egy új könyv intézkedéseket javasol, hogy a társadalmak piacgazdasági keretek között igazságosabbak legyenek.

Az év három helyes döntése

|
Gazdaság  |  2015. január 12.

2015-ben a világ döntéshozóinak választaniuk kell: a gazdasági növekedést célozzák vagy elfogadják a stagnálást, a stabilitás javításán dolgoznak vagy megkockáztatják a törékenységet, kooperálnak vagy külön utakon járnak.

Ágazati különadó és részrehajló állam

|
Gazdaság  |  2013. december 10.

A még formálódó európai jogértelmezés szerint az ágazati különadók nem egyeztethetőek össze a forgalmi adózást összehangolni kívánó uniós érdekekkel. Az Európai Bíróság előtt a Hervis-ügyben várható erről döntés.

Olcsó népszerűség drágán: rezsiharc

|
Gazdaság  |  2013. november 14.

Az energiaszolgáltatás állami megszervezése nem elképzelhetetlen. Ilyenkor a költségeket csak részben hárítják át a fogyasztóra, és inkább szétterítik az adófizetők között. Az erről való döntés, és különösen az erőteljesebb állami ellenőrzés bevezetése azonban demokratikus legitimációt igényel.

Még mindig inflációs célkövetés?

|
Gazdaság  |  2012. szeptember 30.

A Monetáris Tanács legutóbbi kamatdöntése kapcsán felmerül a kérdés, hogy szembefordultak-e az inflációs célkövetés rendszerével. A kérdés jogos: a romló inflációs kilátások fényében valóban kétséges a kamatcsökkentés megalapozottsága. Az ehhez hasonló monetáris politikai szemlélet fennmaradása esetén tartósan magasan ragadó inflációval számolhatunk, ami ráadásul a növekedésre sem lesz egyértelműen jótékony hatással.

Nominális GDP-célkövetés

|
Gazdaság  |  2012. szeptember 27.

A Federal Reserve minapi döntése eszközvásárlási programjának harmadik köréről (QE3) jó hír volt a további monetáris politikai ösztönzés híveinek.

Megszorítás vagy élénkítés?

|
Gazdaság  |  2012. szeptember 21.

A válságra válaszul a világ fejlett országai, főleg az Egyesült Államok, de az euróövezet is, jelentős gazdaságpolitikai élénkítésbe kezdtek.

Aranystandard – újratöltve

|
Gazdaság  |  2012. szeptember 19.

Az amerikai elnökválasztási vitában a republikánusok részéről felmerült, hogy az Egyesült Államoknak esetleg vissza kéne térnie az aranystandardhoz. A felvetés heves reakciókat váltott ki a legtöbb közgazdász részéről, akik mind egyértelműen ellenezték a nem túl megalapozott ötletet (köztük Barry Eichengreen, Paul Krugman vagy Ryan Avent). Ezek kapcsán hasznos lehet áttekinteni, hogy hogyan is működik az aranystandard, és milyen érvek szólnak mellette és ellene.
 

A magyar oligarchia

|
Gazdaság  |  2012. július 10.

Miért nem sikerült a magyar gazdaságnak felzárkóznia a fejlettebb nyugati országokéhoz az elmúlt húsz (vagy inkább háromszáz) évben?

Az oligarchia vastörvénye

|
Gazdaság  |  2012. július 2.

A közgazdaságtan egyik fontos kérdése az, hogy gazdasági értelemben miért sikeresebbek bizonyos országok más országoknál. Egyáltalán van-e a fejlettségnek bevált receptje, és ha igen, akkor miért nem követi azt minden ország?

A fogyasztás adóztatása

|
Gazdaság  |  2012. május 5.

A sárgacsekk- és a telefonadó elsősorban nem abban különbözik elődjeitől, hogy a lakosságra vetik ki, vagy hogy fogyasztási adók volnának. Ha azonban rosszul alakítják ki őket, akkor súlyosan torzíthatják az árak szerkezetét.

Az euró elképzelt közössége

|
Politika  |  2012. április 6.

Gyakran nagy – talán túlságosan nagy – jelentőséget tulajdonítanak az euróövezet lehetséges szétesésének. Sokan úgy vélik, hogy az euróövezet felbomlása – például Görögország kilépése és a drachma újbóli bevezetése – olyan politikai kudarcot jelentene, amely Európa stabilitását is fenyegetné.

A járványirtók csődje

|
Politika  |  2012. március 12.

Idén ünnepli tízéves fennállását a Globális Alap az AIDS, Tuberkulózis és Malária Ellen nevű szervezet. Az évfordulóra a globális egyenlőtlenség elleni tüntetéssorozat közepette kerül sor. A világ figyelme a gazdaságot és a társadalompolitikát aránytalanul befolyásolni képes egy százalékkal szembeforduló Occupy mozgalmak felé irányul. Eközben a fejlődő országok és a Globális Alap kedvezményezettjeinek aktivistái arra koncentrálnak, hogy az alapot valami módon életben tartsák.

Stratégiátlanság

|
Gazdaság  |  2012. február 21.

A nagy állami vállalatok sikeresnek bizonyultak a piacnyitás elhalasztásában, de hiányzik a stratégia, amely felkészítené a Magyar Postát, a Volánt és társaikat arra, hogy az EU által elvárt piacnyitás után sikeresek lehessenek.

Kell-e nemzeti légitársaság?

|
Gazdaság  |  2012. február 15.

A Malév csődjét az tette elkerülhetetlenné, hogy az optimálisnál kisebb hálózata és likviditási problémái miatt lemaradt a konkurenseivel folytatott versenyben. Egy újabb nemzeti légitársaság hasonló problémákkal szembesülne.

Gazdasági növekedés költségvetési szigorral?

|
Gazdaság  |  2012. január 25.

Bernard Mandeville, a holland születésű brit filozófus és szatirikus szerző A méhek meséje, avagy magánvétkek – közhaszon (1724) című művében egy olyan virágzó (méh)társadalmat ír le – versben –, amelyben hirtelen erénnyé válik a takarékosság, és minden túlzott kiadást és hivalkodó fogyasztást megszüntetnek. És mi történik ezután?

Kísérletek a fiskális alkoholizmus kezelésére

|
Gazdaság  |  2012. január 5.

A költségvetés túlzott deficitje és a csökkentése iránti elköteleződés régi probléma. A Fidesz az adósságszabály betonba öntésével nem oldotta meg a helyzetet, sőt gazdaságpolitikájával súlyosbította.

A szuverenitás délibábja

|
Társadalom  |  2011. december 12.

Igaz-e, hogy a gazdasági szabadságharc tétje az ország szuverenitása? Vagy a gazdasági szuverenitás egy fikció csupán? Egy biztos: az államok és nemzetközi intézmények együttműködése felelősséggel jár.

Magasabb inflációt Európában?

|
Gazdaság  |  2011. november 27.

Az európai valutaunióban kialakult külkereskedelmi egyensúlytalanságokat az eladósodott országok belső leértékelése vagy az északi országok magasabb inflációja is megállíthatja. Az utóbbi megoldás kedvezőbb lenne.

A neuro-közgazdaságtan forradalma

|
Gazdaság  |  2011. november 25.

A közgazdaságtan egy, az orvosi egyetemekről és kutatóintézetekből kiinduló forradalom küszöbén áll. Az agy működésével foglalkozó idegtudomány kezdi megváltoztatni azt, ahogyan az emberek döntéseiről gondolkodunk. Ezek az eredmények óhatatlanul hatással vannak arra is, ahogyan a gazdaságok működését megközelítjük. Röviden: születőben van a „neuro-közgazdaságtan”.