Winter Ádám
2011-2-15

Az utóbbi időben egy számára újfajta jelenséggel találkozhatott a közvélemény: a filozófia, valamint a filozófusok, illetve az állam, az állami intézmények, a jog és a közélet kapcsolatával. Ez a kapcsolatrendszer azonban korántsem új, sőt mondhatni mindig is összetartoztak egymással valamilyen szinten. Ezt egy igen ismert és közkedvelt alkotással fogjuk szemléltetni.

Motyovszki Gergő
2012-9-19

Az amerikai elnökválasztási vitában a republikánusok részéről felmerült, hogy az Egyesült Államoknak esetleg vissza kéne térnie az aranystandardhoz. A felvetés heves reakciókat váltott ki a legtöbb közgazdász részéről, akik mind egyértelműen ellenezték a nem túl megalapozott ötletet (köztük Barry Eichengreen, Paul Krugman vagy Ryan Avent). Ezek kapcsán hasznos lehet áttekinteni, hogy hogyan is működik az aranystandard, és milyen érvek szólnak mellette és ellene.
 

D. Tóth Balázs
2011-7-1

Az utóbbi napokban ismét felvetődött az a Pokol Béla nevéhez fűződő gondolat, hogy a parlament érvénytelenítse az elmúlt huszonegy év alkotmánybírósági döntéseit. Ez sziszifuszi erőfeszítés.

Pap András László
2011-7-6

Az alaptörvény számos változást hozott a kisebbségi jogvédelem terén, rendelkezéseinek hatását azonban csak az elfogadásra váró, többnyire kétharmados támogatottságot igénylő törvények adják majd meg. Az írás az új alkotmányban kifejezett kisebbségpolitikai szemléletváltás fontosabb elemeit mutatja be. Összefoglalva megállapítható, hogy a múltba tekintő ideológiai deklarációk mellett zavaros és a jogvédelem tekintetében leginkább visszalépést jelentő szabályozás született.

Horn Dániel
2010-9-11

Minden kormány célja a közszolgáltatások és ezen belül az oktatás minél eredményesebb működtetése. Az oktatás eredményes működtetésének egyik előfeltétele azonban az, hogy tudjuk, hogyan működnek az iskolák.

Kovács Kriszta
2011-12-19

Tényállítás vagy értékítélet? Magánügy vagy közügy? Reputáció vagy érzékenység? A Polt Péter kontra Kis János per kérdéseire a strasbourgi gyakorlat világos választ ad.

Sólyom Péter
2013-2-26

Az Alaptörvény negyedik módosításában nincsenek meglepetések, az alkotmányozó többség azokat a politikai céljait kívánja szentesíteni, amelyek már korábban ismertek voltak. A változtatás módja és hangneme azonban egy új minőséget jelez, nyíltan tagadja a jogállami hagyományt, és az önkorlátozó hatalom autokratikus felfogását követi.

Hudomiet Péter
2012-7-10

Miért nem sikerült a magyar gazdaságnak felzárkóznia a fejlettebb nyugati országokéhoz az elmúlt húsz (vagy inkább háromszáz) évben?

Sándor Judit
2011-4-14

A bioetika fejlődésének eredménye, hogy ma már több, korábban csupán a szakirodalomban vagy etikai alapelvek között szereplő norma válik jogi követelménnyé, sőt alkotmányos alapjoggá. Ez örvendetes, mert azt jelzi, hogy konszenzus jött létre néhány sarkalatos etikai elv elismerésében. Az új magyar alaptörvényben azonban kétes bioetikai normák jelennek meg.

Semjén András
2012-2-10

A kormány felsőoktatás-átalakítási törekvései lényegében nagymértékben kiterjesztik és megemelik a magyar felsőoktatásban (költségtérítés álnéven) addig is létező, de a nappali alapképzésben nem túl jelentős szerepet játszó tandíjat. Valamiért azonban mintha még azok az oktatási szakemberek, oktatáskutatók sem örülnének ennek a finanszírozási modellváltásnak, akik korábban többször is nyilvánvalóvá tették, hogy helyesnek tartanák a tandíjak bevezetését a magyar felsőoktatásban. A magyarázat a tervezett új rendszer alacsony hatékonysága, igazságtalansága és átgondolatlansága.