Jog

Alig kezdődött el a bírósági reform, a gyakorlat máris bebizonyította, hogy van mitől tartaniuk az igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódóknak, és van alapja a Velence Bizottság kritikus véleményének. Két példa az ügyek áthelyezésére.

Ha meg tudjuk fogalmazni, milyen közös célok érdekében van szükség a köztársaság újjáépítésére, akkor a korábbiaknál jobban működő eljárási és intézményi megoldásokat is találhatunk.

A Polt Péter kontra Kis János per továbbra sem az Élet és Irodalomban megjelent cikkről szól. A véleménynyilvánítás teljesen másfajta összefüggésben merült fel a második tárgyaláson.

Ha a szólást a toleranciára nevelés jegyében korlátozzák, akkor előbb-utóbb sem szólás nem lesz, sem szabadság. A dél-afrikai gyalázkodástilalom jó példa erre.

Az Európai Bizottság szerint Magyarország az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetésével, valamint az adatvédelmi és információszabadsági hatóság felállításával megsértette az ilyen intézmények függetlenségére vonatkozó uniós előírást, ezért a bizottság kötelezettségszegési eljárást folytat. Miközben az adatvédelmi hatóság jogállásának alapvető kérdései a közbeszéd részévé váltak – a hatóság vezetője eddig a sajtóban csak arról nyilatkozott, hogy az általa vezetett szervezet mennyire független –, méltatlanul kevés szó esik arról, hogy az adatvédelmi biztos intézménye nem csak jogállásában különbözik a helyette létrehozott hatóságtól.

Az új Btk. kilövési jogot ad bárkinek, aki azt látja, hogy valaki éjjel feltör egy üres lakást.

A magyar alkotmányos intézményrendszer romokban hever, a megmaradt fórumok tehetetlenül szemlélik az antidemokratikus folyamatokat. Átvehetik-e az alkotmányvédő funkciót nemzetközi testületek?

Az államilag finanszírozott képzések hallgatóinak „röghöz kötése” azt jelzi, hogy a kormány számol az EU-n belüli migrációval. A szabályozási koncepció azonban sérti a szabad mozgáshoz való uniós jogot.

Január 17-én az Európai Bizottság sürgősséggel kötelességszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a közelmúltban alkotott törvényei sértik az unió szerződéseit. Másnap Orbán Viktor szenvedélyes vitában védte országa új alkotmányos rendjét az Európai Parlamentben. Védekezésének lényege sejthető volt a Fidesz-kormány képviselőinek a világ számos pontján hetek óta ismételgetett, az új alkotmányt magyarázó nyilatkozataiból. Azt állítják, hogy félreértették őket, és azt ismételgetik, hogy a külföldi kritikusok nem értik Magyarországot. Most azokat a leggyakoribb érveket veszem számba, amelyeket a kormány saját védelmében hangoztatni szokott, és rámutatok arra, hogy ezek az új alkotmányos rendre adott magyarázatok megalapozatlanok.

A büntetőügyek szereplőinek származása, etnikai hovatartozása egyáltalán nem befolyásolhatja az ügyek kimenetelét. Olyannyira nem, hogy a vádlottak kisebbséghez tartozása nem is lehet tárgya a bíróság ítéletének. Más szóval a bíróság a tények megállapítása során nem térhet ki az egyes résztvevők származására. Még utalás szintjén sem.

A kormány a hírek szerint március 15-én beszáll az utcai politizálásba. Nem törődve azzal, hogy a sorozatos tüntetések politikai válságot jeleznek. Politikai válságot jeleztek a nyolcvanas évek végén, 2006-ban és az utóbbi másfél évben is.

Sokak szerint a mostani Alkotmánybíróságtól a decemberi médiadöntés is szép teljesítmény. A határozat alapján azonban alig maradt alkotmányos korlátja az írott sajtó szabályozásának.

A magyar döntéshozók amerikai példát követnek, amikor formális abortusztilalom nélkül próbálják korlátozni a reprodukciós jogokat. A várható következmény: a magánszféra és akár az élet veszélyeztetése.

Magyarországon sok esetben a szakértői vélemény dönti el a pert. De mi a teendő, ha a pszichológus szakértő a kötelezően elvégzendő tesztek nélkül ad véleményt?

A kormányzó többség a tegnap megszavazott törvényekkel elhagyta a parlamentáris demokrácia díszleteit, és az ellenzék sem fogadja már el a ráosztott statiszta szerepet, radikálisabb politikára váltott.

Parabola az elvek és a tettek emberéről, aki Budapestről indult, az Egyesült Államok Legfelső Bírósága elé került, és bár veszített, győzött.

Tényállítás vagy értékítélet? Magánügy vagy közügy? Reputáció vagy érzékenység? A Polt Péter kontra Kis János per kérdéseire a strasbourgi gyakorlat világos választ ad.

A Kis János-cikk miatt tartott tárgyaláson a bíró a felperesek nevében megjelent ügyészek személyiségi jogait védte a sajtóval szemben, a peres felek képviselői a bírót védték a beavatkozókkal szemben, a szólásszabadság megvédésére márciusig várni kell.

A jogszerűen, de erkölcstelenül viselkedő ügyvéd nem az ügyvédségről, hanem magáról állít ki bizonyítványt. Nem jó, ha a kamara bírálja el, hogy az ügyvéd a szabadidejében morálisan elfogadhatóan viselkedik-e.

Manapság gyakorta olyan érzésünk lehet, hogy a jogot nem alkotják a parlamenti képviselők, hanem teremtik, méghozzá gyakran a semmiből, saját képükre és hasonlatosságukra, sőt még a hetedik napon sem pihennek meg. Mielőtt a blaszfémia vádja érhetne, leszögezem, hogy nem teológiai fejtegetésekbe bocsátkozom, pusztán két dologra összpontosítok: egyrészt a Fidesz–KDNP jogalkotási technikájára és a legújabb jogalkotási teremtményre, Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseire.